Kezdőlap arrow GYIK 2017-04-23 09:53 
 
Erdei Iskola Program

 

Szögi Lajos képző és továbbképző központ

Fő menü
Kezdőlap
Hírek, események
Hasznos linkek
Kapcsolat
Archívum
GYIK
- - - - - - -
Magunkról
- - - - - - -
Történet
Vezetőség
Dokumentumok
Közbeszerzések
Tagjelöltjeink
- - - - - - -
Enikő-díjasaink
- - - - - - -
Dunamenti Tehetség Tanács
- - - - - - -
Égig érő tanterem
- - - - - - -
Zöld Óvoda-Ökoiskola Országos Forrásközpont

Kárpát-medencei környezeti, nevelési összefogás



Oktatóközpontok

Látogató szakértők
Erdei iskola
Erdei óvoda
- - - - - - -
Regisztrált erdei óvoda-iskola szolgáltatók
- - - - - - -
Iránytű
Minősített Erdei Óvodák
Minősített Erdei Iskolák
Fotóalbum

Fotóalbum

 

Erdei Iskola Program Érdekegyeztető Tanács

Erd
ei óvoda

Erdei iskola

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Legfrissebb hírek
 
Gyakran Ismételt Kérdések Nyomtatás E-mail
  1. Mit jelentenek a rövidítések?

    A leggyakrabban használt rövidítések:
    KvVM – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
    OKM – Oktatási és Kulturális Minisztérium
    KOKOSZ – Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége
    ÉT –  Erdei Iskola/Óvoda Program  Érdekegyeztető Tanács
    SZT –  Erdei Iskola/Óvoda Program  Érdekegyeztető Tanács Szakmai Testülete

  2. Mi legyen az erdei iskola neve?

    A minősítés okán nem kell új nevet adni a szolgáltatásnak. Azt célszerű megadni, amit használnak, amilyen néven már korábban is ismertté vált. Nem feltétlenül kell benne lennie az „Erdei Iskola” kifejezésnek. Jó, ha rövid, könnyen megjegyezhető. Ez a név fog szerepelni a Tanúsítványon, ezen a néven tartja nyilván az Iroda az Adatbázisban.

  3. Mikor kell használni a kódot?

    A kódszámot, amit a regisztráláskor kap a szolgáltató, ettől kezdve minden küldeményben, (minősítési anyag fejlécében, levélen, e-mailben, befizetéseken) szerepeltetni kell. Ez alapján ugyanis könnyebb és gyorsabb a szolgáltató azonosítása. Különösen akkor létfontosságú, ha a szolgáltatónak több erdei iskolája is van, esetleg hasonló néven illetve ugyan azon a településen van másik erdei iskola is.

  4. Hova kell postázni a küldeményeket?

    Mindig a megadott címre. A regisztrációs anyagot és a minősítés anyagát az Eljárásrendben szereplő Iroda címére (Vecsés), a Szakmai Testület hiánypótló kérelmére a küldeményt a levélben megadott címre (Kecskemét), a látogató szakértőknek az általuk megadott címre kell küldeni. Ha máshová küldik, az eljárási rend másik szereplőjétől nem várható el, hogy kinyomozza, ki a valós címzettje a küldeménynek.

  5. Mennyi ideig tart a minősítés folyamata?

    Az attól függ, mikor kezdeményezi a folyamatot, és mikor lesz látogatható turnusa. A menete a következő:
    1. Az Irodába beküldi a szolgáltató a regisztrációs anyagot
    2. majd (vagy egyszerre az előzővel) az önminősítés anyagát
    3. befizeti az önminősítési díj felét
    4. az Iroda dolgozója elpostázza a teljes anyag egyik példányát az SZT elnökének
    5. a referens (egy SZT tag) áttekinti az anyagot
    6. ha szükséges, hiánypótlást kér, melyet az elnök ír alá
    7. a beérkezett hiánypótlással együtt a soron következő testületi ülésen megtárgyalják,
    8. a következő ÉT ülésen az elnök előterjeszti az SZT javaslatát, ahol dönt az ÉT az előminősítésről
    9. az Iroda kiértesíti a szolgáltatót (megkapja a tanúsítványt az előminősítésről)
    10. a szolgáltató befizeti a 2. részletet
    11. kedvező döntés esetén kijelölik a látogató szakértőket, akik megkapják a hiánypótlással együtt a teljes dokumentációt
    12. szükség esetén hiánypótlást, vagy értelmezést kérnek
    13. a megkapott pótlást értékelik, időpontot egyeztetnek a szolgáltatóval.
    14. megtörténik a látogatás
    15. a szakértők a Jelentést leadják az Irodának
    16. a Szakmai Testület megkapja a Jelentést, amit soron következő ülésén a referens előterjesztésében megtárgyal
    17. az ÉT következő ülésén az SZT elnöke javaslatot tesz a minősítésre, melyről az ÉT dönt
    18. a szolgáltatót az Iroda kiértesíti (megkapja a tanúsítványt a minősítésről)

  6. Regisztrációs díjat kinek és mennyit kell fizetnie?

    Aki regisztráltatja magát, a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége által működtetett Erdei Iskola Adatbázisban annak ezt követően évente, január 15-ig kell befizetnie függetlenül attól, hogy elindítja az önminősítését, vagy nem. A minősítés elnyerését követően is az Adatbázisban maradás érdekében (ami nyilvános, és elérhető a szolgáltatás iránt érdeklődőknek, valamint a pályázatok kezelői számára) folytatnia kell az évi egyszeri díjfizetést. Ennek összege az aktuális minimálbér 10 %-a.

  7. Hogyan kell kiszámítani a befizetendő összeget?

    A minősítés összegének a kiszámítása a szolgáltató feladata, mivel az általa kínált programok és a szállás kapacitásától függően ez változik. A Befizetés részletezése c. nyomtatvány értelemszerű kitöltése segítségére van a szolgáltatónak. A szürke cellákat kell csak kitölteni. A minimálbér aktuális összege az APEH honlapján megtalálható. 50 férőhelyig, 1 alsós és 1 felsős program esetén a mindenkori minimálbér kétszerese. Ezt 2 részletben kell befizetni. Egyiket az Önminősítés beküldésekor, másikat az előminősítésről kiküldött értesítés után, a látogatás előtt. Aki e feletti szálláshely és programkapacitással rendelkezik, ennek arányában (lásd a nyomtatványt) többlet díjat kell fizetnie. Az így kiszámított önminősítési díjat kell megfelezni a 2 részlet befizetésekor.

  8. Kinek kell időtervet leadnia?

    Minden regisztrált erdei óvodának/iskolának (aki az Adatbázisban szerepel). Függetlenül attól, hogy minősítteti magát vagy sem.

  9. Mikor kell beküldeni az időtervet?

    Félévente, december 15-ig a következő év 1. félévéről, valamint június 15-ig a 2. félévről.

  10. Hogyan kell kitölteni az Időterv c. nyomtatványt?

    Az időterv – mint azt a neve is jelzi – tervet, megvalósítandó feladatot jelent. Tehát az aktuális időpontot követő félév csoportjait kell felsorolni. Nem ritka, hogy a csoport programválasztása még nem történik meg a bejelentkezéskor. Ebben az esetben is be kell jegyezni a csoportot, a kért program cellába pedig utalni arra, hogy egyeztetés alatt áll.
  11. Mennyit kell fizetnem, ha a szálláshelyem 50 főnél többre szól, de 50 fő alatt fogadok erdei iskolás programra csoportot?

    Az gyakori, hogy egy szálláshely teljes létszámát nem erdei iskolai csoportoknak adja ki. Ennek oka lehet a kisebb szakmai kapacitás (személyi, tárgyi feltételek), a közös helyiségek száma, mérete, a terület terhelhetősége, stb. Ebben az esetben a szolgáltatónak egy külön lapon (a minősítési anyagba az Infrastruktúra űrlap után fűzve) nyilatkoznia kell, hogy hány fő (pl.50 fő alatt, vagy párhuzamosan maximum 2 osztály) fogadására vállalkozik. A befizetést ennek megfelelően kell kiszámolnia. A többi férőhelyét értékesítheti nem erdei iskolai céllal. Ez azonban nem veszélyeztetheti, hátráltathatja, korlátozhatja az erdei iskolázók munkáját.

  12. A nem üzleti célú szálláshelyek üzemeltetési engedélyt nem kapnak. Mit adjunk be helyette?

    A nem üzleti célú szálláshelyek esetén kérjük csatolni: a nyilvántartásba vételről az igazolását, valamint ezt legalább 120 nappal követő dátummal egy igazolást, hogy a többször módosított 173/2003. Kormányrendelet 14. § (3) bekezdés szerint a jegyző által létrehozott hatósági nyilvántartásban szerepel. Az igazolás módja: a Ket. 86. § (3) bekezdése szerint a nyilvántartásról hiteles másolat vagy kivonat benyújtása. Ezt az önkormányzat adja ki a szolgáltató kérésére.

  13. Az önminősítés anyagába csak a regisztrációt (nyilvántartásba vételt) igazoló dokumentumot csatoltuk. Be kell küldeni a nyilvántartásban való szereplés igazolását?

    Nem, azt a látogató szakértők megérkezése előtt kell beszerezni, és nekik bemutatni a helyszínen.

  14. Ha az ételt étteremből (iskolai főzőkonyháról) hozatjuk, de a szálláshelyen fogyasztják el a gyerekek, mit kell beadni?

    a. Együttműködést, vagy szerződést a főzőkonyhás üzlettel, mely az ételt készíti. Ebben szerepelnie kell a konyha, étterem működési engedélye számának.
    b. Ha nem a konyha, hanem más végzi a kiszállítást (ez elég ritka), vele is kell együttműködést kötni.
    c. A helyszínen az ételosztáshoz melegítő konyha szükséges. Ennek feltételeit szigorú előírások rögzítik, melyet az ÁNTSZ ellenőriz, hiányosságok esetén büntet is. 2007-es jogszabályváltozás óta az ilyen melegítő konyha (közétkeztetést végző konyha) nem minősül engedélyköteles tevékenységnek. A szolgáltatónak azonban joga van ügyféli minőségében az ÁNTSZ-től szakvéleményt kérnie, aki ezt köteles kiadni. Ez szintén csatolandó.
    Akinek a 2007-es jogszabályt megelőző időből üzemeltetési engedélye van a melegítő konyhájára (akár önállóan, akár a szállás engedélyében), az a szolgáltató csak ezt csatolja, hiszen ezeknek az engedélyeknek a visszavonása, érvénytelenítése nem történt meg.

  15. Hogyan töltsem ki az engedélyek jegyzékét?

    A táblázat valamennyi számozott sorát ki kell tölteni, akkor is, ha „nem” a válasz. Legegyszerűbb az útmutatásnak megfelelően vagy az igent, vagy a nem-et félkövér betűvel kiemelni. Ha igen a válasz, akkor az engedély szükségességét kell eldönteniük.
    a. Védett természeti terület esetén (kivéve, ha a védett terület kezelője maga a szolgáltató) együttműködést, megállapodást kell kötni a terület kezelőjével (országos jelentőségű terület esetén a területileg illetéke nemzeti park igazgatóság, helyi védett terület esetén a területileg illetékes önkormányzat jegyzője), aki vagy maga gondoskodik az ilyen célhelyszínen vezetőről, vagy rögzítik a tevékenység helyszínét, módját. Ez szabadon látogatható területekre is érvényes, mivel nem turizmusnak, hanem közösségi rendezvénynek minősül (oktatás, kutatás, sporttevékenység) az erdei iskolai terepi foglalkozás. Az, hogy a túraútról nem térnek le, nem indok az együttműködés meg nem kötésére.
    b. Az erdő veszélyes üzemi terület, de ez jelentősen csökkenthető, ha az erdő tulajdonosával, kezelőjével együttműködést, megállapodást köt a szolgáltató. Ebben célszerű rögzíteni, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást: a szolgáltató a turnusokról, az esetleges éjszakai erdei programokról (célszerű mindig a hét azonos napjára tenni), az erdő gazdája pedig a vadászatok, fakitermelés stb. időpontjáról. Ilyen időszakokban célszerű a helyszín esetleges módosításában megegyezniük. Mindkét félnek kötelessége és érdeke a biztonság megteremtése, de csak kölcsönös informálás esetén lesz hatékony.
    c. Más tulajdonában levő területen általában addig nincs gond, amíg kárt nem tesznek, sokszor akaratlanul. Ennek megelőzésére kell együttműködési megállapodást kötni a terület gazdájával (tulajdonos, bérlő), aki tudomásul veszi a jelenlétet, esetleg időbeni, helyi korlátozásokban megállapodnak
    d. Az intézmények (skanzen, múzeum, állatkert, kiállítás, templom, emlékhely, stb.) többsége hozzájárul ahhoz, hogy az erdei iskolai foglalkozást náluk  tartsa meg a foglalkozásvezető. Ennek tényét és módját azonban írásban kell rögzíteni. A belépődíj megfizetése, vagy ingyenessége még nem hatalmaz fel senkit annak „használatára”. Vannak olyan látogatóhelyek viszont, ahol ragaszkodnak ahhoz, hogy a saját szakvezetőik, foglalkozásvezetőik tartsák a foglalkozást.
    e. A játszóterek (közterületen, közintézményben, így az erdei iskolában levő is) engedélykötelesek. Ha köztéren van, akkor az önkormányzat gondoskodik az engedélyekről és a biztonságról, ezzel a szolgáltatónak nincs dolga. Ha viszont az erdei iskola területén van, akkor az elemeknek szabványosnak kell lenniük, de ez még nem elegendő. Magának a játszótérnek is rendelkeznie kell engedéllyel. Az auditálás kiterjed az elemek vizsgálatára (ezért ezek beküldése nem szükséges a minősítési anyagban)
    f. Élő víz esetén a balesetvédelem az elsődleges szempont a minősítés szempontjából. Tehát ha a sekély vizű partról vagy erre a célra épített stégről vízmintát vesznek, az nem veszélyes, de ha már csónakkal vagy saját gyártású tutajon tevékenykednek, kajaktúráznak, stb. akkor vízi mentő jelenléte és a jogszabály által előírt mentőmellény garantálja a biztonságot.
    g. Az „egyéb kategóriába” tartoznak a leg változatosabb egyéni, de engedélyköteles tevékenységek (vagy a helyszínnek kell engedélyezettnek lennie, vagy csak megfelelő végzettségű ember végezheti, vagy mindkettő), melyek egyedi felsorolása a szolgáltatók fantáziája miatt lehetetlen.
    Ilyenek pl.:
    i. sólyombemutató,
    ii. sziklamászás, barlangászás,
    iii. éles fegyver használata, bemutatása
    iv. veszélyes állat bemutatása (Ez nem szubjektív kategória, hanem jogszabály sorolja fel, mik ezek, pl. strucc, medve, farkas, bizonyos kígyófajok, stb. és milyen feltételekkel történhet a tartása. Ennél szigorúbbak bemutatás esetén az előírások. Ehhez a területileg illetékes Környezet- Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (zöld hatóság) engedélyre van szükség.)
    v. lovas oktatás (lovas oktató kell hogy a helyszínen legyen ahhoz, hogy a gyerek a szabadon futó lovon üljön)
    vi. lovas íjászat tanítása
    vii. tereplovaglás, stb.

  16. A munkatársak végzettségét igazoló oklevelek fénymásolatát be kell-e csatolni az önminősítés anyagába?

    Nem, mivel ez a csomag többször postára kerül, körbeutazza az országot, és a többlet súly (nagyobb szervezetnél ez 30-40 oldal is lehet – 2 példányban) jelentős postaköltség növekedéssel jár. Viszont a helyszínen ezeknek egy helyen meg kell lenniük. A látogató szakértők kérésére a szolgáltató képviselőjének meg kell tudni mutatnia.

  17. Tarthatok-e más foglalkozást, vagy programot a csoportnak, mint a minősítettek?

    Igen, ha nem olyan pályázati pénzből fizeti a csoport a foglalkozás árát, ahol a kiírás a minősített erdei iskolára és így a minősített programra adja a támogatást. Amikor a kísérő tanárokkal egyeztetnek, akkor ezt tisztázni kell. Ha nem feltétel a minősített program igénybevétele (vagy a programot nem abból a pályázati pénzből fizetik, hanem más forrásból), akkor egyezség kérdése, hogy milyen programot állítanak össze. Gyakran a tanárok anyagi vagy pedagógiai okból maguk állítják össze a programot, aminek megvalósításához a minősített erdei iskola szolgáltatónak a szükséges támogatást meg kell tudnia adni.

  18. PÁLYÁZÓI WORKSHOP
    KMOP-2009-3.2.3 - Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése
    Kérdés-Válaszok



    -    A pályázati útmutató B1. pontjával kapcsolatos kérdésem, hogy az „erdei iskola” és „erdei iskola szolgáltatás” fogalmakat milyen értelemben használja a kiírás?
    A kiírás keretében az erdei iskola és erdei óvoda szolgáltatások minősítési rendszerében használatos, alábbiakban részletezett fogalmak szerint értelmezzük az erdei iskola, erdei óvoda, és ezek szolgáltatásának fogalmait. Ezek a meghatározások elérhetőek a www.kokosz.hu honlapon, illetve részben megtalálhatóak a Környezetvédelmi lexikonban is.
    Erdei Óvoda: olyan tudatosan tervezett és szervezett, a nevelési intézmény székhelyétől különböző helyszínen folytatott, a környezet adottságaira támaszkodó tevékenység, amely a külső világ tevékeny megismerésére nevelés részeként segíti a gyermekek környezethez, természethez való érzékenyítését, a pozitív környezettudatos magatartás kialakulását. Az Erdei Óvoda program olyan szakmai terv alapján valósul meg, melynek kiemelkedő nevelési (pedagógiai) feladatai messzemenően figyelembe veszik a fenntarthatóságra nevelés elvét, a helyi nevelési programot, az óvodai nevelés folyamatjellegét, a nevelési területek kölcsönhatását, egymásra épülését. Az Erdei Óvoda sajátosságokhoz, a választott helyszín természeti, épített és szociokulturális környezetéhez, helyei adottságokhoz, lehetőségekhez igazodó, több napon keresztül (egymást követő minimum három nap) folytatott cselekvésre, cselekedtetésre, élménypedagógiára, komplex módon épülő tapasztalatszerzés, amely bentlakásos, vagy egész napos formában valósul meg.
    Erdei Iskola: sajátos, a környezet adottságaira építő nevelési, tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.
    Erdei Óvoda Szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, az Erdei Óvoda nevelési feladataihoz megfelelő szervezetű, és az infrastrukturális hátteret folyamatosan biztosítja.
    Erdei Iskola Szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely az Erdei Iskola nevelési és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszínt, arra kidolgozott szakmai programot és a szükséges infrastrukturális hátteret biztosítja.
    Erdei Óvoda és Erdei Iskola Szolgáltató: az a szolgáltató, aki az adott helyszínre kidolgozott szakmai programot, a programokhoz a szakembereket és anyagokat az óvoda, illetve az iskola pedagógusának igényei és elvárásai szerint szakszerűen biztosítani kész és képes.

    -    Már meglevő és működő erdei iskola keretein belül új telephelyet, más településen kívánnak létrehozni. Az erdei iskolának van már szakmai stábja, programja, és egy helyszín, ahol működik, ezzel a szervezeti és program hátérrel szeretnének új telephelyet létesíteni, egy más meglévő épületben. A kiírás keretében pályázhatnak-e, és ha igen, mely tevékenységeket lehet a pályázatban elszámolni?
    Meglévő erdei iskola szolgáltatás fejlesztése támogatható. A pályázatban a pályázati útmutató C1 pontja szerinti tevékenységeket lehet a tervükhöz kapcsolódóan elszámolni.

    -    Meglévő szálláshely fejlesztése (pl. fűtéskorszerűsítés, világításkorszerűsítés, burkolatjavítás) támogatható-e? Befolyásolja-e a támogathatóságot, hogy egy épületben vannak az oktató és kiszolgáló helyiségek és a szállás, vagy külön épületben?
    Egy erdei iskola szolgáltatáshoz tartozó épületek külön és egyben is egyaránt egy szolgáltatáshoz tartoznak, tehát a támogathatóságot ez nem befolyásolja. Az erdei iskola szolgáltatás fejlesztésének részeként, az erdei iskola oktatási tevékenységgel arányos mértékben támogatható a szálláshelyek fejlesztése is. Azonban ez nem lehet turisztikai célú, és nem lehet aránytalanul magas mértékű fejlesztés az oktatási tevékenység kapacitásához képest, vagyis az erdei iskola programon egyszerre résztvevők létszámával arányosan tervezhető csak szálláshely-fejlesztés.


    -    A projektben saját erőből történő megvalósításban szerepelhet-e szálláshely bővítés, nem kizáró ok-e a beadott pályázatnál?
    Nem kizáró ok. A kapcsolódó, de elszámolni nem kívánt fejlesztések pályázatban való szerepeltetése nem kötelező. Amennyiben szerepeltetni kívánják, a pályázatban a projekt keretében végzett tevékenységeket és az azon kívüli, nem elszámolható, egyéb forrásból végzett tevékenységeket elkülönítetten kell kezelni, a pályázatban elkülönítve kell bemutatni, különös tekintettel a pályázatból finanszírozni kívánt projekt költségvetésére, melyben nem szerepelhetnek a nem elszámolható elemek.

    -    A kivitelezési vagy engedélyezési tervek hol számolhatók el? Kapcsolódhat-e a 4%-os korlátban meghatározott mérnöki feladatokhoz?
    A kivitelezési vagy engedélyezési tervek a projekt-előkészítés keretében számolhatóak el, a 6%-os költségkorlát erejéig. A mérnöki feladatokra vonatkozó 4%-os költségkorlát erejéig a megvalósítás során felmerülő építési műszaki ellenőr díja, illetve amennyiben releváns, a tervellenőr díja;
    illetve a beruházás megvalósításához szükséges mérnöki szakértői költségek: pl. építész, épületgépész alkalmazásával kapcsolatos költségek tartoznak.

    -    Az akadálymentesítéshez szükséges-e rehabilitációs szakmérnöki nyilatkozat?
    Nagyobb épület-átalakítás esetén ajánlott a rehabilitációs szakmérnök bevonása. A pályázathoz erről igazolást becsatolni nem kötelező.

    -    A tanulmányút támogatható tevékenység-e, lehet-e régión kívüli szervezetekkel együtt működni? 
    Tanulmányút nem támogatható tevékenység. Közép-magyarországi régión belüli műhelymunkák, tapasztalatcserék szervezése támogatható.

    -    Pályázhatunk-e úgy, hogy eddig más szálláshelyeken nyújtottunk erdei iskola szolgáltatást, és most saját tulajdonban levő épületben szeretnénk? Eddig 4 különböző helyen nyújtottunk erdei iskola programszolgáltatást.
    Igen, az erdei iskola szolgáltatás fejlesztéseként, egy meglévő épület átalakítása, felújítása lehetséges.

    -    Milyen válaszok fogadhatóak el a 10. nyilatkozat esetében?
    Amennyiben konzorciumi a pályázat, „igen”, amennyiben önálló pályázóról van szó: „nem releváns” a megfelelő válasz.

    -    Mit jelent a pályázati útmutató E2. pontjában a 21. mellékletnél az „amennyiben a B6. pont / Nyilatkozatok szerint releváns”?
    A B6. pont tévesen maradt az adatlapban. Amennyiben a pályázati útmutató F3. pontja szerinti érintettség áll fenn, csatolandó a közzétételi kérelem c. melléklet.

    -    Az adatlap kitöltésekor mind az 56. mind az 57. pontjában akkor is csak az „igen” válasz elfogadható, ha nem áll fenn érintettség?
    Az adatlap 56. és 57. nyilatkozata esetében a „nem válasz” is elfogadható. Ha nem áll fenn pályázati útmutató F3. pontja szerinti érintettség, akkor az Adatlap Nyilatkozatok 56. pontjában „igen”-t kell megjelölni, az 57. pontjában pedig „nem”-et. Amennyiben fennáll érintettség, az 56. nyilatkozatra „nem”-et, az 57.-re „igen” kell válaszolni, és be kell nyújtani a 21. mellékletet (közzétételi kérelem).

    -    Más, már elnyert pályázati forrás önrészként elszámolható?
    Önrészként a pályázati útmutató D4. és az Általános feltételek c. dokumentum D1. pontja szerinti elemek fogadhatóak el. Pályázati forrás abban az esetben fogadható el önrészként, amennyiben kifejezetten az az adott más pályázati támogatás célja, hogy az ebben a kiírásban benyújtott projekthez önrészt biztosítson.

    -    Meghatározható-e, hogy melyik támogatható tevékenységet finanszírozzuk a 10% önrésszel?
    Az önrész mértéke minden projektelemre egyformán vonatkozik, és a megvalósítás során benyújtott kifizetési kérelmekben számlánként a meghatározott arányban rendelkezésre kell álljon. Nem különíthető el, hogy az egyik tevékenységre 100%, a másikra 50% támogatást kér a pályázó, és ahhoz 50% önrészt biztosít. A támogatás minden tevékenységre egységesen 90%, az önrész 10%.

    -    Az ESZA típusú költségek esetében, ha maga a pályázó szervezet végzi a szakmai vagy szervezési tevékenységeket, az ebben résztvevő munkatárs bérköltsége, vagyis a saját teljesítés elszámolható?
    Kizárólag „az erdei iskolában oktatók, terepi szakemberek képzése belső képzés keretében” tevékenység esetében

    -    Az árajánlatokat milyen dokumentumokkal lehet elfogadhatóan alátámasztani? Elfogadható-e az internetről levett ár?
    Az Általános feltételek a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében megjelent Pályázati Felhívás és Útmutatókhoz, valamint Kiemelt Tervezési Felhívásokhoz c. dokumentum C2.2 pontjában részletezett esetekben, elsősorban az eszközbeszerzés esetében igen.

    -    Építési tevékenység árajánlataként elfogadható-e a mérnöki kamara évente kiadott dokumentuma, a különböző építés tevékenységek bekerülési költségeiről?
    Elvi engedélyes terv kérése esetén vagy tervek hiányában: az aktuális, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott „ Építőipari költségbecslési segédlet” alapján elkészített fajlagos költségbecslés megfelelő. Engedélyezési terv esetén munkanemenkénti költségbecslés (szakágak szerinti munkacsoportokra bontva); új építés és átalakítás, felújítás stb. esetén, azok értelemszerű különbontásával fogadható csak el.

    -    Ha engedélyköteles a tevékenység, akkor mikorra kell az engedélynek meglenni?
    A Támogatási Szerződés megkötéséig. A pályázat benyújtásához elegendő a hatóság nyilatkozata, hogy az engedély iránti kérelem benyújtása megtörtént.

    -    A tanárok akkreditált képzése elszámolható-e?
    Csak az erdei iskolában oktatók, terepi szakemberek képzése számolható el, kizárólag az erdei iskola tevékenységéhez kapcsolódóan, külső szolgáltatók bevonásával vagy belső képzés keretében. Belső képzés esetén kizárólag akkreditált képzés lehetséges.

    -    Mikortól számolható el az erdei iskola minősítése? Visszamenőleg elszámolható-e a megelőző évben megszerzett minősítés, a projekt-előkészítés keretében, ha 2006. december 20-a utáni?
    Az erdei iskola minősítés költsége a projekt-előkészítési költségek között nem számolható el. A minősítés a megvalósítási időszakban felmerülő költségként az ESZA típusú tevékenységek között számolható el.

    -    Kerítés, és parkoló építése elszámolható tevékenység-e?
    A felsoroltak nem szerepelnek a támogatható tevékenységek között, tehát nem támogathatóak.

    -    Belső falak festése elszámolható-e?
    A Nem turisztikai célú épületrekonstrukció, felújítás támogatható tevékenység keretében igen.

    -    Szálláshely akadálymentesítése elszámolható tevékenység-e?
    Igen, a tevékenységarányos akadálymentesítés támogatható tevékenység keretében, az elvégzett munkálatokkal arányban, és az oktatási tevékenységhez kapcsolódó mértékben.

    -    Tönkre ment ágyak cseréje, evőeszköz beszerzése, konyha kialakítása elszámolható-e?
    Konyha kialakítása a Nem turisztikai célú épületrekonstrukció, felújítás (pl. fűtéskorszerűsítés, szennyvíztisztítás megoldása, festés, burkolatjavítás, tetőszerkezet javítása, világítás korszerűsítése, konyha HACCP szerinti átalakítása) tevékenység keretében támogatható.
    Ágyak cseréje (beszerzése) az erdei iskola/óvoda épületébe szükséges bútorok beszerzése támogatható tevékenység keretében, a Nem turisztikai célú épületrekonstrukció, felújításhoz kapcsolódóan. Azonban az ágyak beszerzésének nem lehet célja a már meglévő szálláshelyszám növelésével járó szálláshelyfejlesztés. Kereskedelmi célú szálláshelyek esetében (a turisztikai célú fejlesztésekkel való esetleges átfedés miatt) pedig egyáltalán nem támogatható.
    Evőeszköz beszerzése nem támogatható. A kiírás keretében eszközbeszerzések közül kizárólag a támogatható tevékenységekben felsorolt eszközök beszerzése támogatható.

    -    A projekt megvalósítás 24 hónapja mikor indul? A Támogatási szerződés megkötésétől-e?
    Nem a támogatási szerződés megkötésének napjától, hanem a támogatási szerződésben rögzített megvalósítási időszak kezdő napjától, melyet a pályázó határoz meg.

    -    Van-e tartalékkeret, van-e lehetőség az infláció figyelembe vételére?
    Tartalékkeret létrehozására a jelen konstrukcióra benyújtott pályázatok költségvetésében nincs lehetőség. Az inflációt a költségvetés tervezésénél tudják figyelembe venni.

    -    Fűtés korszerűsítését és a szennyvíz tisztítás megoldását hogyan lehet elszámolni?
    A nem turisztikai célú épületrekonstrukció, felújítás támogatható tevékenység keretében, az építési költségek között.

    -    Szükséges-e feltétlenül projektmenedzsmentet létrehozni, elég-e egy projektvezető?
    A projektmenedzsmentben annyi szakembernek kell résztvennie, amennyien a projekt megvalósításával kapcsolatos feladatokat megfelelően el tudják látni. Ez általában, tekintve a felmerülő feladatok sokféleségét: pénzügyi-könyvelési, jogi, műszaki, egyéb szakmai és adminisztratív feladatok), több mint egy fő.

    -    DINPI: Lehet-e szálláshelyet bővíteni, ha igazolják, hogy kizárólag erdei iskola szolgáltatásra hasznosítják, ha nem adják ki turisztikai célokra?
    Szálláshely bővítés nem támogatható.

    -    A projekt előkészítési költségek esetében, ha maga a pályázó szervezet végzi el az adott tevékenységet (pl. az önkormányzat foglalkoztat főállásban építész-tervezőt, aki elkészíti a terveket, vagy egy adott munkatárs írja meg a megvalósíthatósági tanulmányt), az ebben résztvevő munkatárs bérköltsége elszámolható?
    Saját teljesítés nem elszámolható. A felsorolt esetekben megbízási szerződés vagy egyéb, nem saját költségként felmerülő formában számolhatóak el az említett költségek.

    Pro Régió Ügynökség, Budapest, 2009. szeptember 7.
 
 
     





Elfelejtette a jelszavát?




Kopjafa avatás

Kopjafaavatás

Szögi Lajosra emlékeztek

X. Szögi Lajos emléktúra

Szögi Lajos Emléktúra
2014. október 18.


Ökocentrum Alapkőletétel

Tanösvény kialakítása a Tiszalöki Kenyérgyári holtágon



Támogatóink

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
EMET
Nemzeti Tehetség Program
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet



Jelenleg 11 vendég olvas minket

Látogató statisztika

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa134
mod_vvisit_counterTegnap348
mod_vvisit_counterA héten2832
mod_vvisit_counterA hónapban9210
mod_vvisit_counterÖsszes látogató1100353

*********************************

© 2017 KOKOSZ