Kezdőlap arrow Archívum arrow Hírlevél 2018-10-20 23:28 
 
Erdei Iskola Program

 

Szögi Lajos képző és továbbképző központ

Fő menü
Kezdőlap
Hírek, események
Hasznos linkek
Kapcsolat
Archívum
GYIK
- - - - - - -
Magunkról
- - - - - - -
Történet
Vezetőség
Dokumentumok
Közbeszerzések
Tagjelöltjeink
- - - - - - -
Enikő-díjasaink
- - - - - - -
Dunamenti Tehetség Tanács
- - - - - - -
Égig érő tanterem
- - - - - - -
Zöld Óvoda-Ökoiskola Országos Forrásközpont

Kárpát-medencei környezeti, nevelési összefogás



Oktatóközpontok

Látogató szakértők
Erdei iskola
Erdei óvoda
- - - - - - -
Regisztrált erdei óvoda-iskola szolgáltatók
- - - - - - -
Iránytű
Minősített Erdei Óvodák
Minősített Erdei Iskolák
Fotóalbum

Fotóalbum

 

Erdei Iskola Program Érdekegyeztető Tanács

Erd
ei óvoda

Erdei iskola

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Legfrissebb hírek
 
Hírlevél Nyomtatás E-mail
2013-01-31 15:00
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele - 2013. január
HÍREK
________________________________________

Huszonöt év alatt megtízszereződött a hazai rétisasok száma
Az 1987-es adatokhoz képest több mint tízszeresésre növekedett a Magyarországon fészkelő rétisasok száma. A hazai állomány jelentős emelkedése az 1990-es évektől figyelhető meg, mely emelkedés napjainkban is folyamatos. A rétisas fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.

Január 11. és 13. között rendezték az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő sasok és más ragadozó madarak éves számlálását. Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek, mivel az állandó hazai populációhoz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Ugyancsak Magyarországon tölti a telet a parlagi sas kárpát-medencei költő állományából származó fiatal egyedek nagy része. Ritkaságnak számít ugyan, de előfordul szirti- és a fekete sas is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2004 óta minden évben kezdeményezi a legfontosabb területek egységes módszertannal és egy időben történő, úgynevezett "szinkron" felmérését.

A téli időszakban főként az északi területekről érkeznek vonuló és telelő madarak. Megfigyelések szerint az északi egyedek érkezése szeptember második hetétől kezdődik, majd a libacsapatok érkezésével október 15. és november 15. között éri el a csúcsot. Enyhe teleken áttelelnek, erős télben továbbállnak dél-délkeleti irányba. Az északi irányú vonulás általában februárban, esetenként januárban, vagy márciusban tetőzik az időjárástól függően. Az északi és a kárpát-medencei populációk egyedei közötti költéseltolódás miatt előfordul, hogy a hazai párok már fészkükön kotlanak, az északi egyedek még vonulásban vannak. Becsléseink szerint a vonuló és telelő állomány nagysága hazánkban elérheti, sőt időnként meghaladhatja a 800-1000 példányt is.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai által koordinált Rétisasvédelmi Program eredményességét példázza, hogy az 1987-es évben 25 párra becsült állomány megtízszereződött: 2012-ben, 262 költőpárt ismertünk. A Duna-Dráva Nemzeti Park területe különösen jelentős a hazai fészkelő rétisas állomány szempontjából, mivel a költőállomány mintegy 50%-a az Igazgatóság működési területén költ. A duna-menti védett területek hálózata, a DanubeParks, több nemzetközi természetvédelmi szervezettel együttműködve 2011-ben közös Rétisasvédelmi Akciótervet dolgozott ki, mely a Duna-menti országok rétisas állományának védelmi helyzetét elemzi, áttekinti a veszélyeztető tényezőket és cselekvési tervet tartalmaz ezen tényezők kiküszöbölésére, illetve azok mérséklésére.

(Forrás: MTI)

Nem emelkedtek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szolgáltatásainak árai
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szolgáltatásainak árai 2013-ban változatlanok. A szolgáltatások árait tartalmazó részletes táblázat elérhető ide kattintva: http://www.ddnp.hu/arak
 
A Duna-Dráva Nemzeti Park az Utazás kiállításon
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság idei turisztikai kínálatával ismerkedhet a nagyközönség Magyarország legnagyobb idegenforgalmi vásárán 2013. február 28-március 3. között Budapesten, az Utazás kiállításon. Igazgatóságunk a Vidékfejlesztési Minisztérium standján jelenik meg, ahol munkatársunk készséggel ad az érdeklődőknek felvilágosítást az idei évre meghirdetett, száznál is több programlehetőségről: gyalogos- és kenutúrákról, rendezvényekről, környezeti nevelési programokról. A hagyományoknak megfelelően több új, ingyenes kiadvánnyal jelenik meg Igazgatóságunk a vásáron. A fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványok sok praktikus információval segítik a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, valamint Dél-Dunántúl védett területeit megcélzó kirándulások megtervezését. Az egyéni turisták, családok, baráti társaságok mellett az utazásszervezőket, osztálykirándulásokat tervező pedagógusokat speciális, csoportoknak kidolgozott ajánlatokkal várjuk a vásárra.
 
________________________________________
EMBER ÉS TERMÉSZET
________________________________________

Az Év hala: menyhal
A Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán a 2013-as év halának választották meg a menyhalat (Lota lota).
Több népies elnevezése is ismert ezért kutyahal, téliharcsa, méhal, ményhal, menyus, törzsökhal, nagyagyú hal, tarka meny(hal) megnevezéssel is lehet találkozni.
Magyarországon a folyóvizek többségéből ismert, de és nagyobb tavakban a Balatonban és a Fertő tóban is előfordul.
A hal teste megnyúlt, henger alakú, hátul oldalról lapított, feje széles és lapos. Szájnyílása széles, alsó, középállású, állkapcsai kicsi, hegyes fogakkal vannak ellátva. Állán hosszú bajuszszál található. Az orrnyílásoknál 2 nagyon rövid tapogatószál van. Kerekded pikkelyei apróak és vékonyak. Oldalvonala nem teljes. Két hátúszója van az első hátúszója 9-16, a második 67-85 sugarú, olyan hosszú, mint a farok alatti úszó (65-78 sugarú), has úszói torokállásúak, farok úszója lekerekített. Háta barna, olajsárgás vagy zöldes, sötétebb, jelentéktelen márványozással, az oldalak világosabbak, sárgásak és a hasa fehéres. Az állkapcsát és ekecsontját kefefogazat nőtte be. Testhossza 30-60 centiméter.
A menyhal fenékhal, szürkületkor és éjszaka tevékeny. A meleget nem tűri ezért a felmelegedő víz hatására „nyári álmot” alszik, táplálkozása ilyenkor teljesen szünetel. Ragadozó hal a fiatalok tápláléka apró talajlakók, később halikra és ivadék is. Ősszel a víz lehűlésével kezdenek megélénkülni a menyhalak és az éjszakai életmódra berendezkedett halak ilyenkor akár egész nap aktívak. Legfeljebb 20 évig él. (Forrás: Wikipédia)

Az Év vadvirága: nyári tőzike
Az „Év vadvirága” nem titkolt célja, hogy az évről-évre reflektorfénybe kerülő növényfajokon keresztül ráirányítsa a figyelmet a honi természeti értékek, nem utolsó sorban az egyre inkább veszélyeztetett természetes élőhelyek védelmének fontosságára.
Nevével ellentétben az amarilliszféle nyári tőzike (Leucojum aestivum) nem nyáron, hanem április közepétől június elejéig nyílik. Fél méteresre, ritkán magasabbra is megnőhet. Tőkocsánya és levelei hamvas kékeszöldek. Húsos, tompa csúcsú tőálló levelei szálasak, kb. 1 cm szélesek. A tőkocsány csúcsán fellevél hónaljában hosszú kocsányokon 3–8 bókoló, harang alakú, 1–1,5 cm-es virág fejlődik. A lepel hat tagú, fehér, a cimpák csúcsa zöldes vagy sárgás foltot visel. Gömbös termése húsos tok. Az ugyancsak védett rokon tavaszi tőzike (L. vernum) kora tavasszal nyíló faj. Jóval alacsonyabb és tőkocsányán csak 1-2 virág nő.
A nyári tőzike üde, mocsaras, láposodó, gyakran időszakosan vízzel borított termőhelyeken él. Legnagyobb állományai az Alföldön, folyóink árterein tenyésznek. Élőhelyeinek kiszáradása, megszűnése miatt többfelé visszaszorulóban van. Kirándulóhelyeken védelme ellenére gyakran szedik csokorba. Ma már a potenciálisan veszélyeztetett hazai fajok közé tartozik, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft. (Forrás: greenfo.hu)
 
Az év madara: gyurgyalag
A gyurgyalagot (Merops apiaster) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az év madarává” választotta.
A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.
Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.
Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. Szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 40-65 g.
Rovarevő specialistaként többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük (merops apiaster = "méhevő", "méhészmadár") is sejtetni engedi, darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket. Télen akár 2.500-10.500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. (Forrás: Wikipédia)
 
Az év fája: házi berkenye
A házi berkenyét (Sorbus domestica) választotta az év fájának 2013-ban az Országos Erdészeti Egyesület. A középhegységek melegebb, délies oldalain és a régi gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember, napjainkban leginkább a belőle főzhető pálinka révén ismert.
Természetes viszonyok között a cseres-tölgyesek, mész- és melegkedvelő tölgyesek fafaja. Lassan nő, de zárt erdőben akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között a gyümölcsfák körében viszonylag későn, húsz éves kora körül hozza első terméseit.
Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább becsülik esztétikai értékét, amelyet elsősorban szép, narancssárgás-pirosas őszi lombszíneződésének köszönhet.
A szakmai javaslatok alapján idén 18. alkalommal megválasztott év fájának az adott évben nagyobb figyelmet szentel az erdészeti szakma, bemutatása az erdei iskola programok és az erdészeti ismeretterjesztés kiemelt témája.
Az év fája mozgalmat Magyarországon 1996-ban indította útjára az OEE. Célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára közelebb hozza. (Forrás: MTI)
 
________________________________________
PROGRAMAJÁNLÓ
________________________________________

Játszva tanulhatnak a gyerekek a vizek birodalmában
Mivel táplálkoznak a gólyák? Hány kilométert repülnek vándorlásuk során? Mi történik a Duna áradásakor a folyó mentén? „Kik laknak” a folyó vizében? Hogyan éltek az emberek az ártéren évszázadokkal ezelőtt? Mindezekre a kérdésekre tartalmas természetismereti oktatási programok keretében kapnak választ a gyerekek és felnőttek a Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegységében, a kölkedi Fehér Gólya Múzeumban és a vadregényes tájakon tett kirándulásokon.
Amikor a folyók áradásáról adnak hírt a televízióban, mindenütt a rombolás, a hatalmas károk képeit lehet látni. Tudnunk kell azonban, hogy ami nekünk, embereknek káros, az a természetnek a lételeme, az ártéri terület nagy része „amióta világ a világ”, évente legalább egyszer víz alá kerül.
Az ártér működését, az áradások folyamatát ismerhetik meg a vendégek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rátermett oktatóinak segítségével a Fehér Gólya Múzeumban és „kint a vadonban”. Ismeretterjesztő rövidfilm mutatja be a Duna áradásának természetre gyakorolt hatásait, kitűnő összehasonlítást adva a természetes és a szabályozott folyón lejátszódó folyamatokról, felhívva a figyelmet az ártéri területen folytatott gazdálkodási formákra is. A múzeumban a film megtekintése után vízzel elárasztható homokterepasztalon lehet modellezni a folyó áradását és a meder formálódását. Interaktív számítógépes 3D animáció mutatja be a folyó áradását, apadását, és ezen folyamatoknak az élővilágra gyakorolt hatásait. Interaktív terepasztal mutatja be a fokrendszer, a mellékágak és a holtágak működését, valamint az ártéri gazdálkodást. A résztvevők az újonnan megszerzett ismereteiket a foglalkoztató füzet feladatainak megoldása segítségével ellenőrizhetik le.

A „benti” foglalkozást a terepi kalandok sora követi. A résztvevők megtanulhatják a természetjárás alapvető, általános szabályait, a Duna egykori főága, a Boki-Duna mellett madarakat határozhatnak meg, megfigyelhetik a holtág sajátos növényzetét, kis szerencsével pedig vízimadarakkal is találkozhatnak. A program időtartamára ingyenesen rendelkezésre bocsátott, határozókönyvekkel, kísérleti eszközökkel felszerelt kutatóhátizsákokkal „kis tudósként” fedezhetik fel a természet titkait. Kémiai és biológiai vizsgálatokat végezhetnek, meghatározhatják a víz összetételét és annak minőségét. Az apró vízi élőlények mellett a nagyobbak is testközelbe kerülnek – a halászati bemutatón nem csak azt lehet megismerni, hogy milyen fondorlatos megoldásokkal történt a halak befogása, hanem azt is, hogy milyen halfajok élnek a folyóban.

A fokozottan védett Nagy-réten a nedves rétek, kaszálók élővilága várja a vendégeket, akik betekinthetnek a hagyományos gazdálkodási módszerekbe, megtudhatják, mi a „haszonvételezés”, közelről szemügyre vehetik a réten legelő szürkemarha gulyát. A folyópartra érve a folyó építő és romboló munkáját lehet tanulmányozni, közben felfigyelve a partifecskék fészkelőtelepére is.
Információ:
Fehér Gólya Múzeum
7717 Kölked, Széchenyi u. 1., Tel.: 69/384-208, 30/846-6020
E-mail: info@ fehergolyamuzeum.hu
www.fehergolyamuzeum.hu
A Fehér Gólya Múzeum új oktatási programjainak bővítése a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, a Közép-Duna határon átnyúló védelme – a környezeti nevelés fejlesztése, „Danube” c. pályázat támogatása révén valósult meg 2012-ben.
 
 
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programjai februárban és március elején

Február 2.: Kikerics túra a Szársomlyón
Hazánk területén egyedül a Szársomlyón él a fokozottan védett magyar kikerics. Ezen a napon kivételes alkalom nyílik a szintén fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Szársomlyó földtani, növénytani, állattani és kultúrtörténeti értékeinek megtekintésére.
A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges!
A helyszínről és az időpontról a túra előtt néhány nappal kapnak értesítést a jelentkezők.
Tel.: 30/377-3388, 30/326-9459
Túra hossza, időtartama: kb. 5 km, 3 óra
Részvételi díj: 800 Ft/fő
 
 
Február 5.: DDNP Klub
Egy kicsinyke Kalotaszeg – Élet a természettel Mákófalván – Nagy Gábor előadása
Diavetítéses előadás
Helyszín, időpont: Pécs, Tettye Oktatási Központ, 17.00 óra
Ingyenes
 
 
Február 9.: Kikerics túra a Szársomlyón
Hazánk területén egyedül a Szársomlyón él a fokozottan védett magyar kikerics. Ezen a napon kivételes alkalom nyílik a szintén fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Szársomlyó földtani, növénytani, állattani és kultúrtörténeti értékeinek megtekintésére.
A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges!
A helyszínről és az időpontról a túra előtt néhány nappal kapnak értesítést a jelentkezők.
Tel.: 30/377-3388, 30/326-9459
Túra hossza, időtartama: kb. 5 km, 3 óra
Részvételi díj: 800 Ft/fő
 
 
Február 9.: Csillagnéző túra a Zselicben
A Zselicben a lakott területektől, városoktól távoli, világítás nélküli helyen olyan látvány tárul a túrázók elé, amilyen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa területén is ritkán adatik meg. Naplemente után derült égbolt esetén az ismert csillagképek mellett a halványabb csillagok sokaságát és a Tejutat is lehet látni. A résztvevők csillagász szakember segítségével ismerhetik meg az égbolt csodáit. Az érdeklődők távcsővel figyelhetik meg a szabad szemmel nem látható jelenségeket, és számtalan érdekes információt tudhatnak meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrétől.
A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért előzetes jelentkezés szükséges!
Telefon: 30/405-4571. Helyszín, időpont: Zselic, Bánya, Panoráma Panzió parkolója, 17.00 óra
A túra hossza, időtartama: 5-6 km, 3-4 óra. A részvételi díj: Felnőtt: 800 Ft/fő; 18 éves korig: 600 Ft/fő.
 
 
Február 13.: Kis bakteriológus – Pecsétgyűjtő program gyereknek
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettye Oktatási Központja játékra invitálja a 7-13 éves diákokat! A játék egy előadássorozat része, ahol a résztvevők rengeteg érdekességet tudhatnak meg a természetvédelem gyakorlati tevékenységeiről, valamint a növényekről, a gombákról és az állatokról. Azok a gyerekek, akik a pecsétgyűjtő sorozat hat programján részt vesznek, ingyenesen látogathatnak el családjukkal (max. 5 fő) a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyik szabadon választott túrájára 2013-ban.
A február 13-i program témája: a körülöttünk élő baktériumok rejtélyekkel teli élete. Barátaink vagy ellenségeink?
Helyszín, időpont: Pécs, Tettye Oktatási Központ, 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra, a részvételi díj: 300 Ft/fő.
 
 
Február 16.: Manótúra az Abaligeti-barlangban
A barlangok varázsát kínálja gyermekeknek a mesés elemekkel átszőtt program. A bábelőadáson Moszanka és Pipisztrella segítségével ismerhetik meg a résztvevők a barlangok keletkezését, a föld alatti rejtett élővilágot, megtudhatják, mi mindenre érdemes odafigyelni, amikor barlangokban járunk.
A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges!
Tel.: 72/498-766. Helyszín, időpont: Abaligeti-barlang, 10.00 és 12.00 óra. A program időtartama: 1 óra, a részvételi díj: a barlangi belépő ára.
 
 
Február 18.: Kis Természetbúvárok Szakköre
A Kis Természetbúvárok Szakkörének foglalkozásain rátermett oktatók segítségével, élményt adó programokon fedezhetik fel a gyerekek az élővilág titkait.
A február 18-i foglalkozás témája: a magas hegyek állatai.
Helyszín, időpont: Pécs, Tettye Oktatási Központ, 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra,  a részvételi díj: 300 Ft/fő.
 
 
Február 21.: Barlangász szakkör
Hazai barlangok, felszíni és felszín alatti formák
A szakmai előismeretekkel nem rendelkező, de a barlangok iránt érdeklődő fiatalokat várjuk a programra. Az előadás alkalmával bőséges bemutatóanyag (cseppkövek, kőzetminták, barlangász felszerelések) segíti a témában való elmélyülést. A programot a Tettyei Mésztufa-barlang megtekintése egészíti ki.
Helyszín, időpont: Pécs, Tettye Oktatási Központ, 15.00 óra. A program időtartama: 1,5 óra,  a részvételi díj: 500 Ft/fő.
 
 
Február 23.: Manótúra az Abaligeti-barlangban
A barlangok varázsát kínálja gyermekeknek a mesés elemekkel átszőtt program. A bábelőadáson Moszanka és Pipisztrella segítségével ismerhetik meg a résztvevők a barlangok keletkezését, a föld alatti rejtett élővilágot, megtudhatják, mi mindenre érdemes odafigyelni, amikor barlangokban járunk.
A túra résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért esetben előzetes jelentkezés szükséges!
Tel.: 72/498-766. Helyszín, időpont: Abaligeti-barlang, 10.00 és 12.00 óra. A program időtartama: 1 óra, a részvételi díj: a barlangi belépő ára.
 
 
Február 23.: Csatatéri séták – Drávaszabolcs
A túrasorozat a hadtörténelem nyomait követi végig terepen a török időktől az 1950-es évekig, hadtörténész kutató közreműködésével.
A sorozat első programja Drávaszabolcsra, a német csapatok 1945. márciusi átkelésének színhelyére kalauzolja az érdeklődőket.
Helyszín, időpont: Drávaszabolcs, híd, 10.00 óra. A program időtartama: 2-3 óra, a részvételi díj: 500 Ft/fő.
 
 
Márciusban, később meghirdetésre kerülő időpontban: Békamentés Sikondán
A méltatlanul rossz hírben álló kétéltűek életét súlyosan veszélyeztetik a vonulási útjaikat keresztező autóutak. A program a védettséget élvező békafajok megmentését szolgálja, egyben közelről megismerhetjük ezeket az apró és nagyon hasznos állatokat. Szakemberek adnak pontos információt az egyes békafajok életéről és szerepükről a természet rendjében.
A PROGRAM PONTOS IDŐPONTJÁRÓL HONLAPUNKON ÉS HIRDETMÉNYEINKBEN TÁJÉKOZTATJUK A KÖZÖNSÉGET!
 
 
Március 2.: Lösz-szurdik tanösvény túra - JELVÉNYGYŰJTŐ TÚRA
Ezúttal egy rendhagyó túrára invitáljuk Önöket a hűvös és vadregényes lösz-mélyutak – vagy ahogy a helybéliek hívják „szurdikok” – világába. Nincs még egy olyan város Magyarországon, melynek belterületén ennyi löszbe vájt szurdik, fal vagy mélyút lenne megtalálható. A felfedezésre váró útvonal „mini Grand Canyonokon” át, a löszbe vájt egykori barlanglakások, hagyományos és modern művelésű szőlőterületek mellett vezet, ahol helyenként csodálatos panoráma fogadja az idelátogatót.
Helyszín, időpont: Szekszárd, Béla király tér, Tourinform iroda, 10.00 óra. A túra hossza, időtartama: 6 km, 4 óra, a részvételi díj: 500 Ft/fő.
 
 
Március 5.: DDNP Klub
A krakkói vonat – magyar emlékek Kis-Lengyelország fővárosában – Varga Zsolt előadása
Diavetítéses előadás
Helyszín, időpont: Pécs, Tettye Oktatási Központ, 17.00 óra. Ingyenes.
 
 
Március 9.: Túra a kétújfalui legelőn és a rovarmúzeum megtekintése
A program első részében lehetőség lesz megtekinteni a 2012-ben megnyílt kétújfalui rovargyűjteményt, ahol amazóniai és ormánsági rovarokkal ismerkedhetnek az érdeklődők. A résztvevők ezt követően sétát tehetnek Kétújfalu környékén, amelynek keretében a rovarok terepi megismerését szakavatott rovarkutató segíti.
Helyszín, időpont: Kétújfalu, általános iskola, 10.00 óra. A túra hossza, időtartama: 2 km, 3 óra, a részvételi díj: 500 Ft/fő + a belépő ára.
 
________________________________________
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Turisztikai és Közkapcsolati Osztály
7625 Pécs, Tettye tér 9.
Tel.: 72/518-221, 72/518-222
E-mail: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. , Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
www.ddnp.hu
 
< Előző   Következő >
 
     





Elfelejtette a jelszavát?




Kopjafa avatás

Kopjafaavatás

Szögi Lajosra emlékeztek

X. Szögi Lajos emléktúra

Szögi Lajos Emléktúra
2014. október 18.


Ökocentrum Alapkőletétel

Tanösvény kialakítása a Tiszalöki Kenyérgyári holtágon



Támogatóink

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
EMET
Nemzeti Tehetség Program
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet




Látogató statisztika

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa263
mod_vvisit_counterTegnap314
mod_vvisit_counterA héten1708
mod_vvisit_counterA hónapban4648
mod_vvisit_counterÖsszes látogató1239591

*********************************

© 2018 KOKOSZ